A Párbeszéd elnökségi tagjának politikai példaképe egy szoci SZDSZ-es

|2019-03-17T09:49:44+02:002019 február 26.|Nincs hozzászólás
Ha jobban belegondolunk, a dunaújvárosiak nem panaszkodhatnak, legalábbis, ha az egy főre jutó ellenzéki celebképviselőket vagy elnökségi tagok számát nézzük. Itt van mindjárt a zöldek nagyágyúja, Szabó Zsolt, aki már a Párbeszéd EP-listájára is felkerült, na jó, nincs benne a top 3-ban, de ott van. Ő egyébként a párt elnökségi tagja is, szóval tényleg komoly pozícióban van a parlamenti küszöböt éppen elérő liberális gittegyletben.

Szabó az LMP-ben kezdte, majd inkább a PM-et választotta, mert az “hiteles”. Ez nyilván szubjektív, de fogadjuk el, hogy Szabó Zsolt komolyan hisz ebben, mint ahogyan abban is, hogy az emberek kétharmada elutasítja a Fideszt. Oké, értem én, hogy a liberális valóság igencsak egyedi leképezése a mások által megélt realitásnak, de azért nem kellene figyelmen kívül hagyni azt a nem elhanyagolható tényt, hogy közel hárommillió szavazópolgár adott felhatalmazást ennek a kormánynak. Egyébként ezt a nagyon izgalmas és egyedi látásmódot egy interjúban olvastam a város “egyetlen, független lapjában”, ami annyira független-objektív, hogy csak ellenzéki politikusokkal készítenek benne interjút és annyira polkorrekt, hogy konzekvensen szidja a városvezetést. Persze, adományokból. Tudják, mint a 444, átlátszó és társai. Néha tényleg azon gondolkodom, hogy kinek és meddig akarják még eljátszani, hogy ők milyen független-objektívek, holott mindenki tisztában van vele, hogy ez egyébként nem így van. Na, de térjünk vissza Zsoltunkhoz még egy kicsit, aki egyébként a Népszava – szintén független-objektív- lapban is publikált már, egyébként nem túl izgalmas eszmefuttatást arról, hogy a Párbeszéd milyen más, mint a többi ellenzéki párt. Igen, tudjuk. Látjuk. Köszönjük.

A példakép egy igazi politikai kaméleon

Még szerencse, hogy Zsoltunk állítása szerint Dunaújvárosban képzeli el a politikai jövőjét, mert szerinte az embereknek most más fajta politikára van szüksége, mint a jelenlegi, és ezt pedig majd egyszer a PM fogja kínálni Dunaújvárosban. Azt sajnos még nem árulta el, hogy mire is gondol pontosan, de lehet, hogy jobb is ez annak a tudatában, hogy a PM-es politikus politikai példaképe az az Almási Zsolt SZDSZ-es, aki 1990-1998 között volt a város polgármestere. Almásiról érdemes tudni, hogy polgármesterként nem jött ki jól a Dunaferrel, saját bevallása szerint is nagyon erősen konfrontálódott a Dunaferr-érdekcsoporttal. Pikáns az is, hogy 1990-ben az akkor még csak két főből álló MSZP-frakció támogatása kellett ahhoz, hogy Almásit polgármesterré válasszák. Almási szerint azért volt szükség ilyen széles összefogásra, mert “nagyon kiélezett a helyzet”. Szerinte éppen az említett, a szocialisták mögött álló érdekcsoportok elleni küzdelem hozta össze a többi pártot. Almási jellemrajzához fontos megemlíteni, hogy akár a MIÉP-pel is szövetséget kötött volna azok ellen, akikkel éveken át jól dolgoztak együtt, annak ellenére, hogy Almásiban erőteljesebb volt az MSZP utódpártiságát hangsúlyozó hajlam, mint az SZDSZ országos vezetésében.  És ez az ember a Párbeszéd elnökségi tagjának a politikai példaképe.

“Kell még valamit mondanom, Ildikó?”

  •  
  •  
Szóljon hozzá Facebook profillal!

Szóljon hozzá email címmel!